Elhunyt a kétszeres vb-ezüstérmes ülőröplabdázó, Lőcsei Sándor

Ülőröplabda

Szomorú hírt kaptunk: 65 éves korában elhunyt Lőcsei Sándor 105-szörös ülőröplabda válogatott játékos, aki a mozgáskorlátozottak sportjának újkori kezdetétől, 1970-től aktív szereplője volt, és részt vett a hazai paralimpiai mozgalom kialakulásában. Sportolóként a honi ülőröplabda sportág alapító játékosa volt. Búcsúztatása február 7-én, 10 órakor, a Nyíregyházi Északi Temető főbejárati ravatalozójában lesz.

 

1956-ban született Egerben. A járványos gyermekbénulás másfél évesen érte el, és tette az alsó végtagjait bénulttá. Az elemi iskoláját 1963-ban a budapesti Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthonban kezdte. Tanárai hamar felismerték a sport és azon belül a labdajátékokkal kapcsolatos fantasztikus tehetségét. Az általános iskolai évei alatt, amely 1971-ig tartott, minden sportágban kipróbálta magát. A kézifoci csapat aktív tagja volt, majd részt vett a Sitzball- (ülőlabda) játékban is, amely a ma ismert ülőröplabda sport egyik hazai elődjének nevezhető. Asztaliteniszezett, atletizált, íjászatot is kipróbálta, úszott, de még az iskola házi sakkversenyein is részt vett.

Mint Mozgásjavítós diák alapító tagja volt a Mozgáskorlátozottak Halassy Olivér SC egyesületnek, amelynek első nemzetközi versenyén, 1971-ben Gödöllőn, 15 évesen már a magyar csapat tagjaként vett részt. Órás szakmát tanult, de ez idő alatt sem hagyta abba a sportolást. Visszajárt az iskolába, és részt vett a HOSC edzésein és versenyein.

Az első hazai ülőröplabda országos bajnokság (1980/1981) megrendezését követően fogalmazta meg maga számára, hogy a sok sportági lehetőség közül – mindegyikben tehetségesnek tartották – az ülőröplabdát szereti a legjobban. A HOSC játékosaként szerezte meg első bajnoki címét, és egyben az év játékosának is megválasztották. A Rokkant Személyek Nemzetközi Évében (1981) a II. Nemzetközi Spartakiád keretében megalakult ülőröplabda válogatott tagja lett. Ettől kezdve 105 alkalommal öltötte magára a 10-es számú címeres mezt, mit a HOSC, majd a nyíregyházi Piremon SC és a Start-Sportula játékosa.

Az 1986-os pécsi és az 1989-es Las Vegasi világbajnokságon ezüstérmes magyar válogatott tagja volt és két alkalommal képviselte hazánkat a paralimpiai játékokon (1988 Szöul 5. hely, 2000 Sydney 7. hely). Pályafutása alatt összesen 10 alkalommal volt bajnokcsapat tagja, valamint 11 alkalommal Magyar Kupagyőztes is volt. Egyesületével a nyíregyházi Piremon SC-vel a Bajnokcsapatok Európa Kupáján 1990-ben második, míg 1999-ben, és 2000-ben harmadik helyen végzett.