Az 1986-os pécsi Ülőröplabda világbajnokságon Magyarország olyat tett, amelyre a világ is felkapta a fejét.
Folytatjuk a 2026-ban kerek évfordulót ünneplő nagy magyar röplabda-sikerekről szóló történeti sorozatunkat. A női teremröplabda-válogatott 1976-os olimpiai negyedik helye és az 1981-es Európa-bajnoki bronzérem után ezúttal jöjjenek a férfiak, méghozzá egy különleges szakágból!
A férfi ülőröplabda-válogatott rendkívül sikeres múltjának első emlékezetes pillanata volt az 1986-os hazai rendezésű világbajnokságon szerzett ezüstérem. Ahhoz, hogy tisztában legyünk milyen sokat jelentett hazánk parasportjának és röplabdázásának ez a siker, kicsit utazzunk vissza 1970-ig, amikor az ülőröplabda elindult Magyarországon.
A dicső múlt
Ötvenhat évvel ezelőtt a Mozgásjavító Általános Iskola és Nevelőotthon igazgatójának, Zsótér Pálnak a kezdeményezésére megalakult a kétszeres olimpiai bajnok, lábszáramputált vízilabdázóról, Halassy Olivérről elnevezett sportegyesület. A Halassy Olivér SC (HOSC) működésének kezdetekor a sportolók az ülőlabda-röplabda keverékéből kialakult szabályok szerint játszottak, de elsősorban önmaguk kedvtelésére. Egy évvel később az egyesült spartakiádján, Gödöllőn svéd mozgáskorlátozottak bemutatták, hogyan játszották ők az ülőröplabdát, míg a németektől a Sitzball-játékot (ülőlabda), a hollandoktól pedig az általuk gondolt ülőröplabdát ismerhették meg az érdeklődők. E három röplabda-kultúra ötvözetéből alakult ki a magyarországi ülőröplabda.
A HOSC-hoz néhány éven belül csatlakozott ebben a szakágban a miskolci Akarat SC és a szombathelyi Vasakarat SC. 1981-ben megalakult a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ) és rögtön ebben az évben megrendezték az első ülőröplabda magyar bajnokságot is, amelyen négy csapat (Halassy Olivér SC, Vasakarat SC Szombathely, Eger, Pécs) indult. Alig, hogy megkezdődött a bajnokság, megalakult a magyar válogatott is, amely a három honi klubból összeállított csapattal nemzetközi tornát nyert.
Egy évvel később ismét nemzetközi viadalt rendezett Magyarország és ezen a tornán kapjuk meg az első meghívást, méghozzá a világ legjobb válogatottjától, a hollandoktól az 1983-as világbajnokságra. A sportdiplomácia pedig három évvel később nagy sikert ért el, ugyanis 1986-ban Pécsett rendezték meg a világbajnokságot.
A július 19. és 22. között megrendezett tornára 13 ország nemzeti csapat érkezett, ráadásul az országnak is fontos eseményen még dr. Csehák Judit miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott, amelyben kérte a versenyzőket, hogy mutassák meg, hogy játékukkal a mozgáskorlátozott emberek egyenjogúságát és önmegvalósítását hirdetik.
A Magyar Posta a világbajnokság tiszteletére egyedi készítésű levelezőlapot és kétforintos bélyeget is forgalmazott.

A mieink a C-csoportba kerültek, de nehezen lendültek bele az osztrákok elleni nyitómeccsen, amelyet végül 3:1-re nyertek. A folytatásban Egyiptomot is magabiztosan, 3:0-ra verte a Nádas Pál vezetőedző irányította magyar csapat. Ezt követően pedig sportágtörténeti meccsen, 116 perces játékban nyertünk 3:2-re a paralimpiai, világ- és Európa-bajnok hollandok ellen.
Magyarország így bejutott a hatos döntőbe. Először a két évvel ezelőtti paralimpián ezüstérmes NSZK-t vertük 3:1-re, majd jött az Európa-bajnoki címvédő, vb-második Jugoszlávia. A két válogatottat teltház fogadta a sportcsarnokban, felforrósodott hangulat és elképesztő hangorkán buzdította a magyar csapatot a lelátóról. A mieink 3:1-re nyertek, így eldőlt, hogy már biztosan dobogón végeznek a hazai rendezésű világbajnokságon.
Már csak az érem színe volt kérdés

Csak Irán győzte le a mieinket.
Az elődöntőben Norvégia várt ránk, amely eddig mindkét egymás elleni meccsen nyert. Ezúttal viszont a legjobbkor sikerült visszavágni és 3:1-es sikerünkkel bejutottunk a döntőbe! A fináléban a címvédő Irán ellen kellett volna még nagyobb alkotni. Bár az első szettben közel kerültünk a bravúrhoz, a jobb erőkből álló irániak 3:0-ra nyertek, de a magyar csapat végig méltó ellenfele volt a világ egyik legjobb csapatának.
Magyarország szereplése minden várakozást felülmúlt a hazai rendezésű világbajnokságon, ráadásul ezzel a sikerrel a válogatott kvalifikálta magát az 1988-as szöuli paralimpiára. A sportág egyébként hivatalosan az 1980-as arnhemi paralimpián került fel a sportágak közé.
A világbajnoki ezüstérmes magyar csapat
Játékosok: Budai Sándor, Dominek György, Czimmermann József, Pölcz Csaba, Kekecs Miklós, Laczkó Lajos, Szabó Tibor, Czink Imre, Lőcsei Sándor, Léka István, Paczulák András, Stettner Ferenc.
Vezetőedző: Nádas Pál.
Pályaedzők: Hajdú Pál, Réfi Sándor.
A vb nagy sikere sportdiplomáciai szempontból
Az első itthon megrendezett vb-nek a sikeres szereplésen kívül az akkori hírközlő szervek jóvoltából országos és nemzetközi rendkívül pozitív visszhangja volt. Jelentősen javította a mozgáskorlátozott emberekről kialakult képet, a társadalmi közgondolkodást és Magyarország világszintű megítélését.
Mutatja ezt a szám is, hogy a sajtóközpontban 52 újságíró, tv- és rádióriporter dolgozott a világbajnokság ideje alatt. A pécsi vb után az ülőröplabdázás egyre népszerűbb lett a mozgáskorlátozott sportolók körében. A vidék nagyvárosokban is klubok alakultak, nőtt a bajnokságban szereplő csapatok létszáma, a válogatott pedig továbbra is jól szerepelt a nagy nemzetközi tornákon.

Nemzetközi szinten is óriási sikert aratott a pécsi világbajnokság.