Kilenc év telt el azóta, hogy a röplabda bekerült a látvány-csapatsportágak közé. Az azóta végbement fejlődés nem vezethető vissza kizárólag egyetlen támogatási formára, mértéke azonban számokkal és nemzetközi eredményekkel egyaránt igazolható. Jelentősen kibővült a hazai versenyrendszer, állandósult a női válogatott Európa-bajnoki jelenléte, az utánpótlás 2026 nyarán történelmi Eb-éremig jutott, miközben a strand- és az ülőröplabda is meghatározó nemzetközi sikereket ért el az elmúlt években. Ráadásul a röplabda, illetve az itthon is egyre népszerűbb strandröplabda az egyik legkiválóbb szabadidős sporttevékenység, ami – tekintettel a tömegsport előmozdításával kapcsolatos kormányzati célkitűzésekre – további jelentős fejlődési lehetőségeket tartogat a sportág számára.
Az Országgyűlés 2017 júniusában fogadta el azt a törvénymódosítást, amely a röplabdát is a látvány-csapatsportágak közé sorolta. A kapcsolódó szabályozás szerint – egy meghatározott jogcím kivételével – a 2017. július 1. után teljesített és kifizetett költségek váltak elszámolhatóvá. A támogatási rendszer előtti utolsó teljes évnek ezért 2016 tekinthető.
A fejlődés legerősebb bizonyítékát a sportág méretének változása adja. Az MRSZ adatai szerint 2016-ban 59 sportszervezet 218 csapata szerepelt a hazai teremröplabda-versenyrendszerben, és összesen 2084 teremröplabda-versenyengedélyt adtak ki. 2024-re a nevező sportszervezetek száma 131-re, a csapatoké 889-re, a teremröplabda-versenyengedélyeké pedig 10 198-ra nőtt. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek kizárólag a teremröplabda adatai: a strandröplabdában kiadott további több mint kétezer versenyengedéllyel együtt a sportág teljes engedélyállománya még ennél is jelentősebb.
Ez azt jelenti, hogy a hazai teremröplabdában szereplő sportszervezetek száma több mint kétszeresére, a csapatoké több mint négyszeresére, a kiadott versenyengedélyek száma pedig közel ötszörösére nőtt nyolc év alatt. Lényeges, hogy az engedéllyel rendelkező játékosok döntő többsége gyermek-, illetve utánpótláskorú sportoló.
A változás nem volt minden évben egyenletes: a versenyengedélyek száma 2020-ban és 2023-ban is meghaladta a 2024-es értéket. A hosszú távú tendencia azonban világos: a magyar röplabda szervezett bázisa tartósan a 2016-os szint többszörösére emelkedett és rétegsportból valódi társadalmi-, szabadidős sportággá vált.
Női válogatott: állandósult a nemzetközi jelenlét
A női teremválogatott a 2015-ös visszatérés után 2017-ben, 2019-ben, 2021-ben, 2023-ban és 2026-ban is részt vett az Európa-bajnokságon. A sorozat ráadásul biztosan folytatódik: a magyar csapat a 2026 nyarán ismét beverekedte magát az Európa-liga legjobb négy együttese közé, amivel biztosan kivívta a részvételi jogot a 2028-as kontinenstornán. Magyarország így sorozatban hetedik alkalommal lesz ott a női Európa-bajnokságon, ami minden csapatsportágat figyelembe véve kiemelkedő nemzetközi teljesítmény.
Ez különösen fontos eredmény, mert a válogatott nem rendezőként, vagy későbbi ranglistás besorolással, hanem a pályán nyújtott teljesítményével biztosította helyét. A 2026-tól átalakított Európa-ligában ugyanis az alapszakasz első négy helyezettje közvetlenül kijutott a 2028-as Eb-re.
A női felnőtt válogatott 2025-ben az Arany Európa-liga döntőjébe is bejutott, és Ukrajna mögött ezüstérmet szerzett. A 2026-os Eb-n ugyanakkor nem sikerült továbbjutnia csoportjából. A következő sportszakmai lépcsőt így már nem önmagában a kvalifikáció, hanem az Európa-bajnoki kieséses szakasz elérése jelentheti majd.
A férfiak is elindultak a fejlődés útján
A férfiválogatott 2021-ben bronz-, 2023-ban és 2025-ben pedig ezüstérmet szerzett az Ezüst Európa-ligában. A három dobogós helyezés ugyanakkor több válogatott cikluson át megismételt nemzetközi versenyképességet jelez. A valódi szintlépést azonban a férfiaknál az Európa-bajnoki kvalifikáció jelentené.
A 2026-os nyári Európa-liga sorozatban a rendkívül fiatal férfi csapat hat meccséből négy megnyert – legyőzte például a világranglistán magasabban jegyzett portugálokat – és a végső tabellán a tizenkettedik helyen végzett, megelőzve Romániát, Szlovákiát, Horvátországot és Ausztriát is.
Az utánpótlás már Európa élmezőnyében
Az elmúlt években több magyar korosztályos válogatott is bekerült Európa legjobb tíz csapata közé. A leány U16-os csapat 2021-ben hetedik, az U17-es válogatott 2022-ben tizedik lett, míg 2024-ben a női U18-as együttes a nyolcadik, a férfi U22-es válogatott pedig a hatodik helyen végzett.
A 2020 után megindult fejlődési sorozat 2026-ban történelmi eredményhez vezetett: a női U18-as válogatott Olaszország és Törökország mögött bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon. Ez a magyar teremröplabda eddigi legjobb korosztályos Eb-szereplése.
Nem ugyanannak a generációnak a folyamatos szerepléséről van szó. Éppen az adja az eredmények rendszerszintű jelentőségét, hogy egymást követő évjáratokban, különböző korosztályok jutottak el az európai élmezőnyig. Mindez mutatja a női szakág további fejlődési lehetőségeit, amit tovább erősít, hogy a felnőtt női válogatott az elmúlt 25 év összes Európa-bajnokságának, összes résztvevő csapatát figyelembe véve, a legfiatalabb átlagéletkorú (21,1 év) kerettel vett részt a 2026 augusztusi kontinenstornán, Isztambulban.
Nemzetközi érmek homokon is
A strandröplabdában a szélesedő hazai bázis egyre eredményesebb nemzetközi szerepléssel párosult. Az MRSZ 2024-ben 7121 nyilvántartott strandröplabdázóról és 2220 kiadott versenyengedélyről számolt be. A két adat nem azonos: a 7121 fő nem tekinthető automatikusan aktív versenyzőnek, a versenyengedélyek száma azonban így is jelentős szervezett bázist mutat.
A magyar párosok Beach Pro Tour-indulásainak száma a 2020-as nyolcról 2025-re 72-re emelkedett. Míg 2020 és 2022 között nem született érem, addig 2023 és 2025 között már összesen 11 dobogós helyezést jegyezhettek a magyar versenyzők.
Az utánpótlásban Tari Bence és Veress Ákos 2023-ban U18-as, 2025-ben U20-as Eb-bronzérmet szerzett, 2024-ben pedig ötödik lett az U19-es világbajnokságon. Honti-Majoros Chiara és Kun Stefánia alkotta páros 2025-ben a mexikói Pueblában rendezett U21-es strandröplabda-világbajnokságon a negyedik helyen zárt.
A felnőtteknél Dóczi Domonkos és Stréli Bence 2024-ben megszerezte a magyar strandröplabda első Beach Pro Tour Futures-aranyérmét. Kun Stefánia és Villám Lilla 2025-ben Qidongban ezüst-, Balıkesirben aranyérmes lett, majd 2026-ban Wuhanban újabb ezüstöt, Budapesten pedig aranyérmet nyert. Hazai sikerükkel az első magyar női párossá váltak, amely magyarországi rendezésű nemzetközi strandröplabdatornán érmet szerzett.
A Futures a Beach Pro Tour belépőszintű kategóriája, ezért az ott megszerzett érmek nem azonosak a legmagasabb nemzetközi sorozatokban elért helyezésekkel. A tendencia mégis egyértelmű: az alkalmi részvételt rendszeres éremszerzés váltotta fel.
Az ülőröplabda is stabil nemzetközi szereplő lett
A magyar ülőröplabda ugyancsak meghatározó mérföldköveket tudhat maga mögött. A férfiválogatott 2022-ben mind a hat mérkőzését megnyerve lett a B divíziós Európa-bajnokság győztese, 2025-ben pedig veretlenül nyerte meg az Ezüst Nemzetek Ligáját.
A 2025-ös, győri A divíziós Európa-bajnokságon a női csapat hetedik, a férfiválogatott kilencedik lett. A nők a megszerzett világranglistapontok segítségével kvalifikálták magukat a 2026-os kínai világbajnokságra, így sorozatban harmadszor szerepelhettek a világversenyen. Hangcsouban a 15. helyen zártak, majd a brnói B divíziós Európa-bajnokságon ezüstérmet szereztek.
A fejlődéshez a rendezési tapasztalat is hozzátartozik: Magyarország 2019-ben Budapesten, 2025-ben pedig Győrben adott otthont ülőröplabda Európa-bajnokságnak.
A fejlődés egyértelműen bizonyítható, ugyanakkor továbblépés szükséges
A számok alapján megalapozottan állítható, hogy a magyar röplabda 2017 óta határozott fejlődési pályán halad. A hazai versenyrendszer többszörösére bővült, a női válogatott Európa-bajnoki jelenléte 2028-ig biztosított, a férficsapat ismételten érmeket szerzett az Európa-ligában, az utánpótlás történelmi Eb-dobogóig jutott, a strand- és az ülőröplabdában pedig rendszeressé váltak a nemzetközi sikerek.
Mindez nem jelenti azt, hogy valamennyi eredmény közvetlenül a TAO-rendszer egyenes következménye. Ennek megállapításához részletes hatásvizsgálatra lenne szükség. Az azonban kétségkívül bizonyítható, hogy a látvány-csapatsporttá válás óta jelentősen szélesebb lett a sportág bázisa, gyakoribbá vált a nemzetközi versenyeztetés, és több szakágban, több korosztályban jelentek meg egymást követő figyelemreméltó eredmények.
A következő szint eléréséhez ugyanakkor már nem elegendő önmagában a sportolói bázis további szélesítése. Az MRSZ jelenlegi vezetése a továbblépés egyik legfontosabb kulcsát az edzők tudásának egységesítésében, valamint az oktatási és sportszakmai tudásanyag folyamatos fejlesztésében látja. Ennek célja, hogy az ország különböző pontjain dolgozó szakemberek korszerű, egymásra épülő szakmai alapokra támaszkodhassanak, és ezáltal hosszú távon tovább emelkedjen a magyar röplabda képzésének színvonala. Ez a folyamat azonban nem ígér azonnali eredményeket: a valódi szintlépéshez következetes szakmai munkára, együttműködésre és türelemre van szükség.
ÁSZ: Fókuszban a TAO-támogatás hatásai
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2026 szeptemberében hozta nyilvánosságra a látvány-csapatsportágak TAO-támogatási rendszerének értékelését fókuszba helyező elemzését. Ebben az ÁSZ szakértői rögzítették, hogy az elemzett három évadban a röplabda sportág tagszervezetei részesültek legkisebb arányban, a teljes TAO támogatásnak (367,5 Mrd Ft) mindössze 7 %-át, 19,4 Mrd Ft-ot kaptak. Az ÁSZ megállapította, hogy a röplabda sportágban az utánpótlás-nevelési programban részt vevő sportolók száma szignifikáns és pozitív hatással van a TAO-támogatás összegére. A kapcsolat közepesen erős, így a létszám fontos meghatározó tényező, azonban a támogatási összegek alakulását egyéb szervezeti és szakmai tényezők is érdemben befolyásolják. Az ÁSZ szakértői az elemzésben kiemelték, hogy „a röplabda sportban a női és férfi szakágakat tekintve is a klubszintű versenyzés stabil, és a nemzetközi kupák felé is nyitnak a sikeres csapatok, amely mutatja a sportág versenyképességének erősödését az elmúlt években”.
Mindezeket alapul véve a következő időszak sportszakmai kihívása már az, hogy a mennyiségi növekedésből még több felnőtt élvonalbeli siker szülessen: női Eb-továbbjutás, férfi Eb-kvalifikáció, magasabb kategóriájú strandröplabda-eredmények és tartós A divíziós ülőröplabda-szereplés. A sportág további fejlődésének finanszírozása szempontjából kulcskérdés a rendelkezésre álló források, támogatások ellenőrzött és hatékony felhasználása, valamint az, hogy a sportág egyre több piaci szponzort legyen képes maga mellé állítani, egyre inkább üzleti alapokra helyezve a röplabda hazai fejlődését.
Fokozni kell a spotág iránti társadalmi érdeklődést
Ez utóbbihoz elengedhetetlen a sportág iránti hazai érdeklődés fokozása, a népszerűség erősítése, valamint a mérkőzések látogatottságának, illetve televíziós nézettségének fokozatos emelkedése. Ehhez hozzájárulhat, hogy a közmédia sportcsatornája (M4 Sport) a 2026/2027-es szezonban is számos hazai női és férfi Extraliga-mérkőzést közvetít élőben, valamint adja magyar válogatottak meccseit is. Ezzel együtt a proaktív kommunikáció egyfajta alapfeltétele a röplabda iránti társadalmi érdeklődés további fokozásának.
Mindent összevetve kilenc év után már nem egyetlen kiugró sikerről beszélhetünk, hanem egy szélesebb, aktívabb és több területen nemzetközileg is versenyképesebb magyar röplabdáról.