Jó kezekben van a Fatum-Nyíregyháza védekezése: a Tóth-ikrek, Dalma és Fruzsina kiváló összhangban teszi a dolgát. A két testvért a közös munkáról, rivalizálásról kérdeztük.
Már két éve együtt edzetek a Fatum-Nyíregyháza felnőtt csapatában, a ti kezetekben van az együttes liberó posztja. Milyen a munkamegosztás köztetek?
Tóth Fruzsina: Úgy gondolom mind az edzésen és mérkőzéseken is nagyon jól kiegészítjük egymást. Az edzéseken elvárjuk a maximumot a másiktól, valamint motiváljuk egymást hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból a mérkőzéseken, így próbáljuk segíteni a másikat a fejlődésben!
Tóth Dalma: Fruzsi nagyon sokat segített nekem az elmúlt évek alatt, hogy minél többet fejlődjek. Edzéseken mindig segítjük és javítjuk egymást hiszen ettől leszünk jobbak és ezt mindketten tudjuk. Nekem ez az első évem, hogy lehetőséget kaptam az edzőimtől a bizonyításra, amiért nagyon hálás vagyok. A variáció, ahogy játszunk nagyon jól működik, ezáltal a többi csapattársunknak is többet tudunk segíteni.
A poszt velejárója a rivalizálás, hiszen egyszerre nem lehettek a pályán. Hogy néz ez ki nálatok?
T.F.: Egészséges rivalizálás van köztünk, a testvéri kapcsolatunk sokkal szorosabb, hogy ez kihasson rá. Ez inkább motiváló erő mindkettőnknek, hogy minél jobbak legyünk az edzéseken és a meccseken egyaránt.
T.D.: Ahogy Fruzsi is mondta, egészséges rivalizálás van kettőnk között, viszont minden esetben a csapat érdekeit tartjuk szem előtt és ez nem szokott gondot okozni.
Mivel egy poszton játszotok, így könnyen tudtok segíteni is egymásnak, és ezt a testvéri kapcsolat csak megkönnyíti…
T.F.: Valóban nagyon jó a kapcsolatunk, mindent megosztunk egymással! Ez nagyban megkönnyíti a köztünk lévő kommunikációt a pályán, mindig elfogadjuk a másik segítségét, és azt próbáljuk minél hamarabb hasznosítani. A köztünk lévő szoros kötelék segít bennünket abban, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsuk a pályán.
Kívülről figyelve a másik játékát mennyire tudtok segíteni egymásnak?
T.D.: Mérkőzéseken és edzéseken figyeljük egymás játékát, helyezkedését, hiszen kívülről sokkal átláthatóbb a játék, vagy egy bizonyos labdamenet. Pontosan ezért folyamatosan beszélünk, hogy min tudunk javítani, fejlődni vagy pontosítani.
Milyen a két testvér kapcsolata a pályán kívül? Sok időt töltötök együtt?
T.D.: Magánéletben is nagyon sok időt töltünk együtt, olyan kötődés van kettőnk között amely elválaszthatatlan. Ez azért működik ilyen jól, mert tiszteljük és megbecsüljük a másikat. Egy igazi iker-kapcsolat van közöttünk és örülök, hogy ő a másik felem!
T.F.: Ahogy már mondtam is, nagyon szoros kapcsolatunk van, mindent megosztunk a másikkal és a pályán kívül is sok közös programot szervezünk, amikor az időnk úgy engedi!
Nagyon jól megy a csapatnak a bajnokságban, mindössze egy vereségetek van. Mi a sikeretek titka? Mennyire alakította át a vírushelyzet a felkészüléseteket?
T.F. Nagyon sajnálom hogy ez a vírushelyzet így elbánt velünk, hogy nincsenek szurkolók a mérkőzéseken. Ez megnehezítette eleinte a játékunkat, hogy fenntartsuk azt a fajta hangulatot csapatban a mérkőzés folyamán, amit a szurkolók szoktak nekünk adni. A játékosok és a stáb között nagyon jó összhang van ez okozhatja eddigi sikereink titkát! Meg persze kemény edzéseink vannak és nagyon sokat dolgozunk azért, hogy a kitűzött céljainkat elérjük. Szerencsére az edzőnk egy nagyon pozitív ember, aki hisz a játékosaiban és motiválja őket hogy a legjobbat hozzák ki magukból!
A nápolyi Universiádén már szerepeltetek együtt a nemzeti csapatban. Fruzsi ismét ott van a válogatott keretében. Mit gondolsz Dalma, láthatjuk egyszerre válogatott mezben a Tóth-ikreket?
T.D.: Óriási megtiszteltetés lenne, nagyon remélem, hogy sikerül ezt az álmunkat megvalósítani!Nem csak a mi álmunk ez, hanem a szüleinké is, akiknek nagyon sok mindent köszönhetünk és nélkülük nem tarthatnánk itt.
Az idei a harmadik szezonod a felnőttek között. Sikerült már teljesen felvenni a ritmust? Miben másabb az Extraliga, mint az utánpótlás bajnokságok?
T.D.: Igen, úgy gondolom, hogy sikerült. Elég sok mindenben különbözik a kettő, mondhatni össze sem lehet hasonlítani. Az Extraligában napról-napra, hétről-hétre teljesíteni kell, ez nem egy átlagos életforma. Mind fizikálisan és szellemileg megterhelő, de ez az, amiért szeretem. Rengeteg új dolgot tanultam meg magamról és fejlődtem az évek során.
Mi volt a legjobb közös élményetek a pályán és azon kívül?
T.D.: A legjobb élményem Fruzsival a pályán a 2019-es kupagyőzelem, csodás, hogy ezt az érzést mindketten átélhettük. Valamint amikor lehetőséget kaptam, hogy utazhatok a csapattal Nápolyba az Universiádéra. Az pedig, hogy mindketten mehettünk, számomra felfoghatatlan volt, hogy ott lehettünk együtt és Magyarországért küzdhettünk.
T.F.: Nekem az, hogy a nápolyi Universiádén együtt vehettünk részt: ez az egyik legszebb élmény amit ott a pályán és pályán kívül megélhettünk együtt. De olyan sok támogatást kapok tőle és annyi élményt, hogy nagyon nehéz lenne belőle csak egyet is kiemelni. Annyit tudok elmondani, hogy nekem van a legjobb testvérem a világon!
Fotó: Tóth Dalma
Szöveg: Janzsó Miklós