Éppen egy hét van még hátra az augusztus 23-án rajtoló magyar társrendezésű női röplabda Európa-bajnokság rajtjáig. Az erre a megmérettetésre készülő válogatottunk a héten Szombathelyen, a Savaria Kupán szerepelt, ahol másik négy ugyancsak Eb-résztvevő válogatott társaságában mérettette meg magát, s két győzelemmel, valamint két vereséggel a franciák, a görögök és a szlovénok mögött, valamint a spanyolok előtt a negyedik helyen végzett.
A Savaria Kupa után, az Európa-bajnokság előtt a magyar válogatott belga szövetségi kapitánya, Jan De Brandt értékelte a csapat eddigi szereplését.
– Nagyon jó színvonalú torna volt, ami többek között annak köszönhető, hogy mind az öt csapatnak hasonló a tudásszintje. Nem véletlen, hogy a tornagyőztes franciák sem maradtak veretlenek, éppen az utolsó helyezett spanyoloktól kaptak ki elég simán. Nekünk is voltak nagyon jó pillanataink, ugyanakkor megmutatkoztak még a csapat gyenge pontjai is. Még éppen jókor, a hátralévő egy hétben lesz még idő ezeket kijavítani.
– Azért öt csapatból negyedik hely egy hazai rendezésű tornán, nem éppen önbizalomnövelő teljesítmény.
– Ebből a szereplésből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Most nem elemeztük különösebben az ellenfelek játékát, csak a sajátunkra koncentráltunk. Próbálgattuk a különböző felállásokat, összeállításokat. Ha mindig a legjobb hatosunkat játszattam volna, akkor az Eb-re pont kiégnének a legjobbak, úgyhogy kifejezetten odafigyeltem arra, hogy megfelelően forgassam a keretet. Nyilván szerettük volna megnyerni a Savaria Kupát, de nem ez az elsődleges feladatunk, hanem az, hogy minél jobban szerepeljünk az Eb-n.
– Önnél mi lenne a jó szereplés? A sorsolás utáni elemzések szerint akár a csoport második helye sem elérhetetlen, hiszen ebben a kiegyensúlyozott csoportban az elmúlt években négy ellenfelünket is sikerült legyőzni.
– De az észteket leszámítva ki is kaptunk tőlük. Valóban nem elérhetetlen a második hely, de azért az nagyon nehéz feladat lesz. A mi játékosaink nem az olasz, az orosz, vagy a török bajnokságban szerepelnek, ezért egyáltalán nem meglepő, ha egy tornán belül hullámzó a teljesítményük. A második helyet azért lenne jó megkaparintani, mert akkor a nyolcaddöntőben könnyebb ellenfelet kapnánk, de ez egy csoda lenne, nem akarok ekkora terhet tenni a játékosok nyakába, nem akarom ilyen magasra tenni a mércét. Szóval a célkitűzés az a csoportban az első négybe kerülés, azaz a továbbjutás kivívása, aztán majd meglátjuk ki jön velünk szembe a nyolcaddöntőben. De ennyire nem is nézünk még előre, mindig csak a következő mérkőzésre koncentrálunk. Az észtek és némileg a románok elemzését persze már megkezdtük, mert az első két meccs nagyon fontos lesz, de a többiekre ráérünk majd azokból a meccsekből felkészülni, amit addig lejátszanak majd az Eb-n.
– Valóban nem tette túl magasra a mércét. És a hazai pálya előnye?
– Na igen, az nagyon sokat jelenthet nekünk is. Én még nem hallottam olyanról ebben a sportágban, hogy egy hazai rendezésű Európa-bajnokságon egy válogatott leszerepelt volna. A játékosok számára ez egy plusz motiváció és nagyon sokat segíthetnek a csapatnak. Érden többször is átéltünk már közösen ilyen fantasztikus sikereket, gondolok itt a 2015-ös törökök elleni Európa-liga-döntőre, vagy egy évvel később a románok elleni Eb-pótselejtezőre. De ugyanilyen gyönyörű emlék a tavalyi csehek elleni Európa-liga-elődöntő is a Papp László Sportarénában. Nagyon remélem, hogy hasonló pillanatokat átélünk majd a szurkolókkal együtt idén is a csarnokban, úgyhogy a csapat nevében is mondom: nagyon számítunk a támogatásukra.