Megtartotta idei második ülését a Magyar Röplabda Szövetség elnöksége az MRSZ székházában, ahol ezúttal is fontos kérdésekről születtek döntések.
A legizgalmasabb kérdéskör talán a felnőtt élvonal következő évi versenykiírása volt. Döntés született arról, hogy a következő idényben, a férfi NB I-es és a női Extraliga mérkőzései során mindig legalább két – a versenyengedélye szerint – „eredeti” magyar játékosnak a pályán kell lennie. A kettős állampolgárságúak esetében – ha ebből az egyik magyar –, akkor az magyarnak számítanak, viszont a liberók nem számítanak bele e számolásba. A minden részletre kiterjedő, pontos szabályozást az érintett sportszervezetek a bajnoki szünetben meg fogják kapni.
A magyarok számát a 2021–2022-es szezontól háromra növelik, a hazai sportolók lehetőségeinek bővítése érdekében. Viszont az a javaslat, hogy egy 1995-ös születésű játékosnak is kötelező a pályán lennie, nem megoldható, így ezt elvetette az elnökség. Ugyancsak a légiós-kérdéshez kapcsolódik, hogy az NB II-ben és az utánpótlásban külön engedélyhez kötött a külföldinek minősülő játékos versenyeztethetősége, de alap esetben tiltott.
A versenyengedélyek kezeléséhez – a Szakmai kollégium javaslatára – online felületet készítenek, s a rendszernek 2018. október 1-re működőképesnek el kell lennie. Emellett online jegyzőkönyv kezelésre kell átállni az Extra ligában 2018/19-es szezonban.
Fontos döntés volt, hogy a női Extraliga és NB I létszámát a 2019–2020-as szezonra 16 (8-8) csapatra kell növelni a jövő évi bajnokságban szereplő 14 (6-8) helyett.
A strandröplabdával kapcsolatos döntés, hogy az MRSZ nagyobb figyelmet fog szentelni e területnek. Az elnökség elfogadta, hogy a strandröplabda kiemelt hazai versenysorozatának, az országos bajnokságnak a lebonyolítási jogát átadják a Szalai Balázs (Sportmarketing Ügynökség) nevével fémjelzett vállalkozásnak 3+2 évre promoteri szerződés keretében. A sportszakmai kérdések a Strand- és Szabadidős Röplabda Bizottság kezében maradnak.
A közelgő hazai Arany, illetve Ezüst Európa Liga-mérkőzések előkészítés kapcsán egy szervezőbizottság felállatásáról született döntés, melynek összetételére legkésőbb május 16-ig javaslat készül. A női Európa Liga döntőjére a Papp László Sportaréna 5000 fős nézőtéri kialakítását jóváhagyta az elnökség. A jegyértékesítés az Eventim hálózatán keresztül fog bonyolódni.
Az utánpótlás-válogatottak kifogásolt kezelésének javítására Baran Ádám és Kósa Árpád készít javaslatot a következő, rendkívüli elnökségi ülésre. Erre várhatóan június 6-án, Érden kerül sor.
A nemzeti válogatottak kérdéseit áttekintve csapatok névsorát jóváhagyták. Az elnökség célszerűnek tartja néhány kiemelkedő tudású játékos honosításának kezdeményezését. A téma kezelésére Kósa Árpád kapott megbízást.
Az MRSZ május 23-i közgyűlésének előkészítése során elfogadták a napirendet és az egyes napirendi pontokhoz készített előterjesztéseket.
Az alapszabály módosítását célzó előterjesztés kapcsán külön szavazással megerősítették, hogy az MRSZ szervezeti rendszerét, tekintettel a tagszervezetek nagy létszámára, az úgynevezett közgyűléses rendszerről küldöttgyűléses rendszerre kell átalakítani. Az erre vonatkozó javaslat alapszabályt érintő részét a május 23-i közgyűlésre be kell terjeszteni, az elnökség által támogatott elvek szerint kidolgozva. Amennyiben a közgyűlés is elfogadja az elnökség javaslatát, úgy az átalakulás részletes tervét az elnökség szeptemberi ülésére kell beterjeszteni.
A közgyűlés az Ellenőrző Testület teljes újraválasztását el fogja végezni. Jelölő Bizottságként (JB) László Évát (elnök), Orosz Ferencet és Nagy Józsefet fogja javasolni az elnökség. Az MRSZ alapszabályának viszont meg kell teremtenie az Ellenőrző Testület (ET) tagjainak költségtérítési lehetőségét – a mostani általános tiltás helyett.
Az utánpótlás bajnokságokkal kapcsolatban döntés született, hogy az U21 marad az NB II-ben, viszont szankcionálva lesz, ha egy csapat a mérkőzésre nyolcnál kevesebb játékossal érkezik, valamint az alsóbb korcsoportú bajnokságok két osztályúak lesznek.