Az utóbbi években a német Bundesligában szereplő VfB Suhl Lotto Thüringen együttesével ér el sikereket Hollósy László, akit a közelgő DRK Magyar Kupa Döntő kapcsán kerestünk meg, hisz annak idején a Nyíregyháza és a BSE női gárdájának vezetőedzőjeként is elhódította a trófeát. A szakember a múltidézés mellett egy kis esélylatolgatásra is vállalkozott…
Talán a legkülönlegesebb Magyar Kupa-döntője a 2018-as lehetett, amikor rögtön az első tétmeccse a finálé volt akkori új csapata, a Nyíregyháza kispadján…
Valóban, az első kupagyőzelmem a Nyíregyházával több mint váratlan volt. Egy héttel a kupadöntő előtt a klub vezetői úgy ítélték meg, hogy új impulzusra van szüksége a csapatnak, és szerencsés egybeesés volt, hogy épp akkor végeztem az előző állomáshelyemen, Cipruson. Igazából minden nagyon gyorsan történt, s ez egy teljesen új szituáció volt számomra, hiszen soha nem vettem még át csapatot szezon közben. Horváth András, Oláh Levente és Darabos Balázs kollegáimmal négy napunk volt valamit kitalálni… Ebben a helyzetben a hátrányunk egyben az előnyünkké vált, hiszen a Békéscsaba edzője nem ismert, így az az egy-két taktikai változtatás, amit eszközöltem, váratlanul érte őket. A csabai csapat egy héttel előtte nyerte meg a MEVZA bajnokságot és talán nem volt elég éles kupadöntőben. A lényeg, hogy sikerült felborítani a papírformát. Talán még nem is történt ilyen a pályafutásom során, hogy mind a hét játékos extázisban játszott. Ez több mint bravúr volt. Ez maga volt a csoda! A második nyíregyházi évemben aztán – ha lehet mondani – talán jobban elvárható volt a siker, s nem is okoztunk csalódást a szurkolóinknak: 3:0-ra nyertünk a BRSE ellen. A mutatott játék itt is több volt, mint amit reméltünk.
A Nyíregyháza idén nem jutott el a döntőig, a Vasas legyőzte őket az elődöntőben. Hogy látja, képes lehet a Fatum a bronzérem megszerzésére?
A nyíregyházi csapat sokat változott az elmúlt években. Sajnos nem tudták megfelelően használni a lehetőségeiket. A Vasas és a Békéscsaba vezetése jelenleg jobb jövőképpel rendelkezik. Nyíregyházán az edzőváltás szerintem jót tett a csapatnak, hisz úgy látom, felszálló ágban vannak. Nehéz megmondani ki az esélyes a bronzmérkőzésen, de talán a Fatum a favorit, legalábbis a játékoskerete alapján annak kellene lennie.
A bajnokságban a Swietelsky-Békéscsaba elvette a Vasas Óbuda veretlenségét. Hogy látja, mi dönthet majd a két csapat között a Magyar Kupa döntőjében?
Az utóbbi évek a BRSE és a Vasas rivalizálásáról szólnak. Csabai oldalon egyre nagyobb a nyomás, hiszen egy igazán sikeres időszak után, már nagyon ki vannak éhezve egy újabb sikerre. Úgy vélem ezért, hogy az aktuális mentális állapot fog dönteni. A legfontosabb tényező, hogyan tudják kezelni a csapatok a nyomást. Lehet, hogy nem lesz szép röplabda, de hatalmas küzdelmet várok. Fontos lesz az is, ki tudja a másikat egy kicsit meglepni. Én várok valami kis váratlant mindkét edzőtől. Nem nagy dolgokra kell gondolni, de egy kis taktikai módosítás elbillenheti a mérleg nyelvét egyik vagy másik oldalra.
Már három szezon óta a német VfB Suhl Lotto Thüringen alakulatát vezeti. Mennyivel másabb a német röplabda, mint a magyar?
A bajnokság rettentően kiegyenlített, és ez az erőssége a Bundesligának. Persze, itt is vannak domináns egyesületek, de egy mérkőzésen itt valóban megtörténhet bármi. Akár a tizedik helyezett csapat is elkaphatja a favoritokat. A legnagyobb különbséget a játék sebességében és dinamikájában tudnám a legjobban meghatározni. A német bajnokság a gyorsaságra és a tempóra épül.
Csapatával remekel az európai kupaporondon, hiszen elődöntőbe jutott a Challenge kupában. Hogy értékeli együttese eddigi teljesítményét? Mi kell ahhoz, hogy a Suhl ott legyen a sorozat döntőjében?
Ez is mutatja a német bajnokság erejét. Remekül kezdtük a szezont, de november végén elvesztettük a kezdőfeladónkat, és ez sajnos döntően meghatározza az évünket. Mégis a nemzetközi porondon sikeresen tudunk szerepelni, és az elődöntőig még mérkőzést sem veszítettünk. A döntőbe kerülésre nincs reális esélyünk. Olasz ellenfelünk egy másik szintet képvisel, teletűzdelve remek játékosokkal. Csak egy példa: az a Maja Storck, aki évekig a Bundesliga legértékesebb játékosa volt, csak csere játékos ebben az olasz csapatban. Így is már óriási eredményt értünk el, pláne, ha belegondolunk, hogy a Suhl sereghajtó volt három éve a német pontvadászatban, most meg bronzérmesek leszünk egy nemzetközi kupában…
Jut ideje arra, hogy kövesse az Extraliga mérkőzéseit, esetleg lát-e olyan magyar játékost, aki megállná a helyét a Bundesligában?
A nemzetközi szereplés miatt rengeteg mérkőzésünk van, így nem nagyon jut időm magyar bajnoki mérkőzéseket nézni. Persze, néha beletekintek egy-egy vasárnapi mérkőzésbe, és kapcsolatban állok a magyar kollégáimmal is, így bizonyos információkkal rendelkezem. Látok tehetséges játékosokat, akik kipróbálhatnák magukat a Bundesligában, és Szakmáry Gréta és Németh Anett példája is mutatja, hogy a legjobbak meg tudják állni a helyüket erősebb bajnokságokban is.