„Rengeteg élményt ad a játékvezetés” – interjú napjaink egyik legsikeresebb magyar röplabdabírójával, Mezőffy Zsolttal

Szövetség

Pályafutása eddigi legszebb időszaka a mostani Mezőffy Zsoltnak, aki tavaly a női világbajnokságon, valamint három Nemzetek Ligája-tornán fújta sípot, idén pedig – a VNL-sorozat mellett – férfi Európa-bajnokságon és a férfi olimpiai selejtezőn is rangos mérkőzéseket vezetett. Ezúttal nem élménybeszámolót kértünk tőle, hanem arra voltunk leginkább kíváncsiak, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki eljusson a legmagasabb szintre, mint röplabda-játékvezető, mik a jó bíró legfőbb ismérvei, milyen ennek a szakmának a lélektana, s mit tanácsol az ifjú titánoknak, akik szintén ezt a pályát választják. Nagyinterjú. 

Csapjunk a közepébe: hogyan lesz valaki röplabda játékvezető?

A legtöbben valamilyen kapcsolatban állnak a sportággal, megszerették és nem akarnak elszakadni tőle, ezért választják a játékvezetést. Nem hiszem, hogy sokan emlékeznek rá, de játszottam NB I-ben is, a Veszprém csapatában. Innen a kapcsolódási pont a röplabdához. Egyébként a mai napig heti rendszerességgel röplabdázom. A játékvezetésbe pedig annak idején azzal a céllal vágtam bele, mert szerettem volna nemzetközi szinten is bíráskodni.

Mennyire fontos a röplabdás múlt a játékvezetőknél?

Mindenképpen előny szerintem. Bizonyos játékhelyzetek, labdakezelések megítélése, valamint az állásrendek megértése sokkal nehezebb akkor, ha valaki nem röplabdázott.

Mit tanácsol azoknak, akik komolyan gondolkodnak azon, hogy elinduljanak a röplabdabírói pályán?

Először is egy alapfokú játékvezetői vizsgát kell tenni. Az MRSZ minden évben szervez tanfolyamokat, az újabb novemberben kezdődik majd és a hunvolley.hu/karrier felületen lehet jelentkezni. Aki kedvet érez hozzá, csak bátorítani tudom, hogy vágjon bele. Azt azért tudni kell, hogy sok lemondással jár, de nagyon sok élményt is tud adni!

Ahhoz, hogy valaki nemzetközi meccseket is vezessen, milyen utat kell bejárni?

Lépcsőzetesen kell haladni itt is. Az egész az utánpótlás versenyeken való működéstől indul, aztán az NB II-ben folytatódik, majd az NB I és az Extraliga a következő állomások. Nyilván megfelelő teljesítményt kell nyújtani egy-egy szintlépéshez. Mindemellett ahhoz, hogy valaki nemzetközi mérkőzéseket vezethessen, sikeresen el kell végeznie egy nemzetközi játékvezetői tanfolyamot is.

Első vagy második számú játékvezetőnek jobb lenni?

A döntések többsége az első játékvezető kezében van, ami persze jóval nagyobb felelőséggel is jár. Ennek ellenére nagyon fontos a második játékvezető szerepe is. Egy jó második játékvezető nagyon meg tudja könnyíteni az első játékvezető munkáját. Egy-egy tornán általában közel azonos számú mérkőzés jut első és második játékvezetőként. A fontosabb meccseken azért jobban szeretem, ha első játékvezető vagyok. (Az első játékvezető az, aki a feladatát a hálónak a jegyzőkönyvvezetővel szemközti végénél felállított állványon állva végzi – a szerk.)

Mik a jó játékvezető legfőbb ismérvei azon túl, hogy minél kevesebbet hibázzon?

Az egyik, hogy nem csak nagyon jól ismeri a szabályokat, hanem azokat jól is tudja alkalmazni az adott helyzetekben. A másik nagyon fontos ismérv a következetesség. A kellő határozottság is elengedhetetlen. Ami pedig mindenképpen kerülendő, hogy a játékvezető keresse a hibát. Magyarul: kövesse a történéseket és amikor hiba történik, azt ítélje meg, de ne várja a hiba bekövetkezését.

Mennyire bizonytalanítja el a bírót, ha a Challenge-rendszer kikéréskor folyamatosan a csapatnak és nem a játékvezetőnek ad igazat?

Tovább kell lépni rajta, mert ha a következő labdamenetek alatt is az foglalkoztatja, hogy hibázott, akkor jönnek a további hibák is. Nyilván mondani könnyebb, mint megtenni. Azonban tényleg nem szabad rágódni rajta. Úgy kell felfogni, hogy a Challenge azért van, hogy a megfelelő döntéssel folytatódjon a mérkőzés. Természetesen a mérkőzés után át kell gondolni, hogy mit kell másképp csinálni ahhoz, hogy ez a következő mérkőzéseken elkerülhető legyen.

Egy nagy meccs napján hogyan készül az adott találkozóra egy játékvezető?

Egyénre válogatja. Van, aki izgulósabb és az egész napját feszülté teszi. Ahogy közeledik a kezdés időpontja, ez csak fokozódik. Szerencsére én nem ehhez a csoporthoz tartozom. Amennyiben lehetőség van rá, teszek egy sétát és pihenésre is szakítok időt. A meccset megelőző egy órában azonban már a gondolataim az adott találkozó körül forognak.

Önre is igaz az, mint a legnagyobb játékvezetők közül sokra, hogy az igazán komoly téttel bíró mérkőzéseken nyújtja a legjobb teljesítményt?

Azt hiszem elmondható. A magas színvonalú meccsek magával ragadják az embert. Sokkal könnyebb a koncentrációt fenntartani. És ha jönnek a jó döntések is, akkor az kellő magabiztosságot is ad és akkor úgy érzem, akár reggelig is játszhatnánk. Volt olyan, hogy csaknem 3 órás mérkőzés után úgy jöttem le az emelvényről, hogy egyáltalán nem tűnt olyan hosszúnak és nem éreztem fáradtságot.

Idén melyek voltak a legemlékezetesebb mérkőzései?

Az egyik egy férfi Nemzetek Ligája-mérkőzés volt, amelyen az olimpiai bajnok Franciaország és a bronzérmes Argentína csapott össze egymással. A másik pedig a férfi Európa-bajnokságon a házigazda Olaszország Szerbia elleni találkozója.

Mondhatjuk hogy a mostani a játékvezetői karrierjének a legsikeresebb éve?

Összekötném azért a 2022-es esztendővel… Azzal együtt már mindenképpen elmondható, hogy ez a legsikeresebb időszak eddig a pályafutásomban. Tavaly három VNL-tornán, valamint a női vb-n vettem részt. Idén megintcsak volt Nemzetek Ligája, amellett pedig a már említett férfi Európa-bajnokság és a férfi olimpiai selejtező is színesítette a palettát, utóbbit Japánban rendezték, hatalmas élmény volt ott is meccseket vezetni. A 2018-as évemet említhetném még, ami a mostani időszakkal vetekedhet, hisz akkor egy döntőnek beillő (Vakifbank Istanbul – Imoco Conegliano) női BL-elődöntőn fújhattam a sípot, valamint a férfi vb-n vezettem mérkőzéseket.

A rengeteg szép feladat hallatán adódik a kérdés: mi a következő lépcsőfok?

Ahogy egy sportolónak, úgy a játékvezetőknek is a csúcsot az olimpia jelenti. Azonban reálisan nézve nincs esély arra, hogy egy ilyen kívánság teljesülhetne.

Miért mondja ezt?

Nézze, hat-hét európai játékvezető kaphat küldést. A rendező országból kettő, most ez ugye Franciaország lesz. A maradék jellemzően olyan országokból kerül ki, ahol van résztvevő csapat is. Ezeken felül pedig van egy hely, amit biztosan olyan játékvezető kap, aki már több olimpián is részt vett.

Beszéljünk egy kicsit a női játékvezetők helyzetéről. Számukra is elérhető a jelentős nemzetközi karrier?

A választ két részre bontanám. Egy hölgynél mindig vízválasztó a családalapítás és a gyermekvállalás kérdése, ami akár a játékvezetői karrier végét is jelentheti. Ezt leszámítva azonban, aki tehetséges, annak úgyanúgy – vagy talán még könnyebben is – elérhető a jelentős nemzetközi karrier.

Jól tudom, hogy most már a lánya, Emília is bekerült a játékvezetői körforgásba?

Igen, ő is kellően beleszeretett már ebbe a sportágba. 21 éves, előtte a jövő.

Jobb lesz, mint az Édesapja?

Nagyon remélem! Én fogok legjobban szurkolni azért, hogy ez megtörténjen, amennyiben ténylegesen ezt az utat választja…