A magyar férfi válogatott játékosa, Pádár Krisztián a @hunvolley Instagram-oldalán egy órán át válaszolt a szurkolók kérdéseire – megtudhattuk többek között, hogy szereti-e a szusit, és azt is, hogy melyik országban próbálná ki magát a legszívesebben.
A Toray Arrows légiósa rengeteg kérdést kapott arról, hogy milyen Ázsiában élni. Mindez számára nem újdonság, hiszen Koreában és Kínában is játszott már, de a japánok legendás precizitása és szabálykövetése néha még őt is meglepi – előfordult például, hogy megkérték, az autóját ne háttal parkolja le, mert a klubnál ez a szabály…
Mivel a bajnokságban csapatonként csak egy Ázsián kívüli légiós szerepelhet, a japánok pedig nem az angolnyelv-tudásukról híresek, a kommunikáció okozza számára a legnagyobb nehézséget: csapattársai zömével csupán tolmácson keresztül tud beszélgetni, így az edzéseket többnyire szótlanul dolgozza végig – amikor viszony nyaranta hazatér a válogatotthoz, úgy érzi, már-már túl sokat beszél, annyira élvezi, hogy végre kommunikálhat a többiekkel…
A rendkívül nehéz japán nyelvből nem sok kifejezést sikerült eddig megtanulnia, de a „Jó reggelt, Elnézést, Köszönöm szépen” – hármassal tulajdonképpen egészen jól elboldogul. Az országból sajnos még csak keveset látott, a koronavírus miatt ugyanis erősen korlátozottak az országon belüli utazási lehetőségek, de a Fudzsi-hegyben szerencsére naponta tudnak gyönyörködni, mivel tiszta időben látszik a lakása ablakából.
Az ázsiai ételek nem igazán nyerték el a tetszését, például a szusit sem szereti, de szerencsére felesége rendszeresen főz neki, így Magyarországtól távol sem kell lemondania a hazai ízekről.
Jelenlegi csapatáról elmondta, hogy a Toray Arrows két játékost adott a tokiói olimpián szereplő japán válogatottnak, az együttesben sok a rendkívül szorgalmas fiatal, és minden feltétel adott ahhoz, hogy az október közepén kezdődő idényben előre tudjanak lépni a tavalyi bajnokságban megszerzett ötödik helyhez képest.
Több okból (például nyolchónapos kislánya miatt is) szeretne néhány év múlva visszaigazolni Európába, de lehetőség szerint csak olyan csapatban játszana, amely a bajnoki címért küzd. A legtöbb röplabdázó álmának számító olasz liga nem vonzza, Lengyelországban viszont szívesen kipróbálná magát.
Karrierje legnagyobb sikerének a koreai bajnoki címet tartja, amiért három éven át keményen küzdött, de arra is rendkívül büszke, hogy a Kecskeméttel 2014-ben sikerült kilépniük az „örök második” – státuszból és megnyerték a magyar bajnokságot.
A válogatott továbbra is nagyon fontos Pádár számára, egyik legfőbb célja, hogy minél jobb eredményekhez segítse a nemzeti csapatot, ami már csak azért is lényeges lenne, mert a jó nemzetközi eredmények hatására a magyar játékosok könnyebben felhívhatnák magukra az európai topcsapatok figyelmét.
Bár Krisztián még csupán 25 éves, már vannak tervei a visszavonulását követő időszakra. Szeretne a sport közelében maradni, de edzősködésben gondolkodik, inkább gyógytornászként tudná elképzelni magát.