A Magyar Röplabda Szövetség az idei szezonban – igazodva a nemzetközi trendekhez – több szabálymódosítást vezet be a hazai bajnokságokban. Az új előírások minden felnőtt- és utánpótlás-sorozatban kötelező érvénnyel kerülnek alkalmazásra. A változtatások hátterét és lényegét felkérésünkre Herpai László ismerteti, aki korábbi nemzetközi játékvezető, az FIVB Játékvezetői és Játékszabály Bizottság egykori tagja, az FIVB (Fédération Internationale de Volleyball) és a CEV (Confédération Européenne de Volleyball) játékvezető-ellenőre, valamint a MEVZA (Middle European Volleyball Zonal Association) játékvezető-koordinátora.
Mi áll a legfrissebb szabálymódosítások hátterében?
A sportág vezetése minden lehetséges eszközzel, beleértve a meglévő szabályok módosítását is, a röplabdázást a helyszínen és a TV előtt ülő nézők számára minél érdekessebbé, látványosabbá kívánja tenni. Néhány játékszabály és alkalmazásuk még mindig bonyolultnak tűnik, további egyszerűsítésük szükséges. Emellett cél a játékvezetői működés minél objektívebbé váljon.
Jóllehet, a nagy világversenyeken a röplabdázás népszerűsége tovább emelkedik, az utóbbi néhány évben történt szabálymódosítások ellenére a sportág korábbi problémái megmaradtak. Így többek között az átlagosan alig néhány másodpercig tartó labdamenetek, hiszen ezek elsöprő többsége a nyitás utáni első támadással már be is fejeződik. Túl sok a holtidő, a mérkőzések átlagos tiszta játékideje 20% körül mozog.
Nézzük meg a legutóbbi szabálymódosítások hátterét, mi indokolta bevezetésüket és mik az eddigi tapasztalatok, hiszen a Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) idei versenyein már alkalmazásra kerültek:
1. Nyitó csapat állásrendje
Említettük, hogy az első támadással be is fejeződik a labdamenetek többsége, a nyitást fogadó csapat azonnal meg is nyeri azokat. Ebből a szempontból a nyitó és a fogadó csapat közötti egyensúly felborult, a nyitás szinte hátrányt jelent. Ezért a nyitó csapat játékosai megpróbálják minél hamarabb elfoglalni a játékrendszeren belüli helyüket. Számukra aszabálymódosítás lehetővé teszi, hogy oda álljanak, ahová akarnak, az állásrendi szabály gyakorlatilag megszűnt. Természetesen játék közben továbbra is érvényes a támadásra és a sáncra vonatkozó, első/hátsó sorköteles szabály, de a nyitáskor ezzel nem kell foglalkozni.
Jóllehet statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre arról, hogy mennyivel növekedett meg a labdamenetek időtartama, de a résztvevőktől érkezett pozitív visszajelzések alapján a szabálymódosítás jó döntésnek értékelhető.
A szabály módosítása az előbb említettekhez kapcsolódik, hiszen a nyitó csapat játékosai megpróbálják minél hamarabb elfoglalni a játékrendszeren belüli helyüket. Emellett az utóbbi időben terjedt el az a jelenség, hogy nyitás alatt az első soros játékosok magasra nyújtották a kezüket, nyilvánvaló takarás szándékával, sportszerűtlenül. Bár ezt a régi szabály sem engedte meg, de a játékvezetők döntő többsége egyáltalán nem, vagy nem egységesen és következetlenül alkalmazta.
A jelenség megszüntetése érdekében a módosításra vonatkozó döntés két részre bontható. Egyrészt a korábbi, klasszikus takarás szabály megmaradt, azaz a nyitó csapat játékosai a hálónál csoportosulva nem takarhatják se a nyitó játékost, sem a labdát. Másrészt a nyitó csapat játékosai a nyitás pillanatában nem emelhetik kezüket a fejük fölé.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdeti időszak nehézségei után a csapatok gyorsan hozzászoktak az új takarás szabályhoz és 2-3 mérkőzés után már nem volt probléma, az előbb említett jelenség megszűnt.
A három új szabály közül talán ennek van a legkisebb jelentősége. Korábban sok esetben bizonytalan volt, mikor válik hibássá az akció, a második vagy a harmadik érintés után, de a módosítás alapján egyértelmű.
Ennek értelmében az ún. szökött labda az ellenfél kifutójából csak akkor játszható vissza, ha az első érintés – nyitásfogadás, ütés védése, sáncról lepattanó labda – után repül az antennán kívül vagy afelett. Tehát az I. játékvezető már akkor fúj, amikor a második vagy a harmadik érintés után az ellenfél kifutója felé repülő labda keresztezi a háló síkját.
Nincs arra garancia, hogy a frissen bevezetett szabálymódosítások egycsapásra megoldanák a gondokat, ezért a közeljövőben további újításokra számíthatunk. Ezek közül kettő még nem szabályként, de kísérletként bevezetésre került, a kettős kosárérintés, illetve a fogadó csapat állásrendje. Ezekre az első tapasztalatok után lesz érdemes visszatérni – zárta szavait Herpai László.