Az MTI-nek adott interjút dr. Kersch Ferenc, a Magyar Röplabda Szövetség elnöke, aki szerint a sportágnak minden esélye megvan arra, hogy növelni tudja szponzorációs bevételeit, így a válogatottaknak és a kluboknak is több támogatást tudna biztosítani.
Az elnök az elmúlt négy évben jogi és stratégiai ügyekben az MRSZ-szel együtt dolgozott, de megválasztásakor jelezte: határozott időre – amíg nem találnak egy alkalmas, a sportág minden résztvevője számára elfogadható jelöltet – vállalja a feladatot. Ekkor a zökkenőmentes munkavégzés érdekében ügyvezetőnek is felkérték, azóta ezt a feladatkört is ellátja, azaz az apparátus irányítása is az ő hatáskörébe tartozik.
„Menet közben annyi változott, hogy a stratégia, amit kidolgoztunk, amivel szeretnénk a sportágat rohamléptekkel emelni, jól halad, így, ha úgy alakul, akár az ötéves elnöki mandátumomat is kitölteném. De nem szeretnék senkit félrevezetni, ha találnak olyan jelöltet, akit jobbnak gondolnak, készséggel, szívfájdalom nélkül átadom a helyem.”
Kersch Ferenc a stratégiáról kifejtette, a kézilabdáéhoz hasonló programot igyekeznek követni, aminek az alapja az utánpótlás-nevelés.
„Ha nincs értékes utánpótlás, lehet bűvészkedni, varázsolni mindennel, a sportág nem lesz jobb. Az első mérföldkő, hogy megjelent egy korosztályonként és szakáganként lebontott edzői képzési anyag, ami technikai, taktikai, erőnléti, dietetikai, sportpszichológiai és vezetéselméleti kitekintéseket is tartalmaz” – közölte az elnök. Hozzátette, ezt a szakmai anyagot szeretnék beépíteni az edzőképzésbe, a cél, hogy minden tréner ez alapján az általános jellegű szakkönyv alapján oktassa és sajátítsa el a tudást. – „Emellett elkészítettük a sportág felmérési protokollját, és igyekszünk az én egyik vesszőparipámat is meglovagolni, miszerint a társtudományok bevonása nélkül, csak az edző szemével már nem lehet minőségi játékosokat képezni.”
A mérési protokoll kapcsán kifejtette: egyik célja a sportszervezeteknél folyó munka felmérése, ami alapján tudnak segíteni, szakmailag tudják értékelni a játékosok képzését. Ennek eredményét a tervek szerint beépítik majd egy olyan objektív felmérési rendszerbe, ami a sportági források felosztásának az alapja lesz. A protokoll másik célja a válogatott kerettagok szélesebb körű, egész szezonon át tartó folyamatos monitorozása.
A kézilabdával való összehasonlításra vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: ott az elmúlt években olyan beruházások valósultak meg, amely alapján kijelenthető, a sportág infrastrukturálisan készen van. Ez a röplabdában egyelőre nincs így, elsősorban azért, mert később került be a látvány-csapatsportágak körébe, és azóta is a legkisebb keretből gazdálkodhat.
„Azt ugyanakkor látni kell, hogy bár itthon a sportág a „játsszák még” kategóriában van, világviszonylatban, olimpiai népszerűségben az élmezőnyben szerepel. Ezért nehéz felvenni a versenyt az igazi röplabdanemzetekkel, de azért dolgozunk, hogy előbb-utóbb felzárkózzunk hozzájuk.”
A sportági finanszírozással kapcsolatban elmondta, dolgoznak azon, hogy minél stabilabb lábakon álljon. Az már biztos, hogy a röplabda TAO-kerete nem változik, ami egyrészről örömteli, másfelől viszont a költségek emelkedése miatt kevesebb mindenre lesz elég.
„A direkt állami támogatás nem jelentős tétel a költségvetésben, de ez növekedett. Emellett mindent megteszünk a szponzorok bevonásának érdekében, és amiért évek óta dolgozunk, hogy a Szerencsejáték Zrt. támogatási rendszerébe be tudjunk kerülni, arra most jó jelek mutatkoznak, hogy megvalósulhat” – közölte az elnök, aki az állami sportvezetés részéről már megkapta ebben az ügyben a támogatást, és a cég vezetősége is nyitott a tárgyalásra.
„Az innen remélt bevétel nemcsak a válogatott, hanem a klubok támogatását is lehetővé tenné. Emellett azokat a kiemelt sportszervezeteket, amelyeket alkalmasnak találunk arra, hogy később bekerüljenek az állami akadémiai rendszerbe, igyekszünk erre többlettámogatással is felkészíteni. Ez természetesen a szakmai munka folyamatos ellenőrzésével jár majd együtt.”
Magyarország a nyáron két utánpótlás-világversenyt is rendez: júliusban – Szerbiával közösen – U17-es női Európa-bajnokságot, augusztus elején pedig – Horvátországgal társrendezésben – U19-es női világbajnokságot. Kersch kiemelte, nagy bátorság belevágni két ekkora eseménybe, de biztos abban, hogy magas szintű lesz a rendezés.
„Azt gondolom, nem lehet más útja a magyar röplabdának, mint hogy előre megy. A remélt sikeres rendezéssel a sportág nemzetközi megítélése emelkedni fog, ráadásul mindkét csapatunk tehetséges, a játékosok pedig nívós meccseken komoly ellenfelekkel szemben szerepelhetnek.”
A másik olimpiai szakágról, a strandröplabdáról kifejtette: mivel az állami finanszírozási rendszerben a nemzetközi eredményesség a legfontosabb, átalakítják a szakág forrásfelhasználását, és a jövőben az olimpiai részvételre leginkább esélyes férfipáros, Hajós Artúr és Stréli Bence felkészülésére, versenyeztetésére több pénz jut majd. A cél, hogy ha nem is a párizsi, de a 2028-as Los Angeles-i olimpián legyen magyar duó a mezőnyben.