Vasárnap A-kategóriás felnőtt strandröplabdatornát rendeztek a MESE Strandröplabda Centrumban, amelyen a nőknél az országos bajnoki címvédő Szombathelyi Szandra és Villám Lilla (Vasas) nyert, a döntőben – csakúgy, mint az egy hónappal korábbi Beach Touron – a Juraszik Patrícia, Vecsey Fanni (Gödöllői RC) párost legyőzve. A kettőssel a Strandröplabda.hu honlap készített interjút.
Szombathelyi Szandra és Villám Lilla 2020 végétől versenyeznek egy párosként, egy évvel később pedig a Lupa Beachen magyar bajnoki címet ünnepelhettek. Egy héttel később elindultak életük első World Tour-versenyen, amelyen az előkelő 5. helyen végeztek. Nem meglepő, hogy év végén a Magyar Röplabda Szövetség őket választotta az év női strandröplabda párosának.
– Mennyire fontos nektek ez az elismerés?
Szombathelyi Szandra: Mindig megtisztelő, ha a szakma ítél oda egy díjat. Igazából azért is örültem, mert a 2020-as szezonom nem úgy alakult, ahogy szerettem volna. Még azelőtt, hogy Lillával együtt folytattuk a versenyzést, nekem mélyvénás trombózisom volt. Csak december körül tudtuk elkezdeni az edzést, viszont tavaly márciusban elkaptam a koronavírust, ami teljesen kiütött. Végül egy magyar bajnoki címmel sikerült feledtetni a történteket. Igaz, sokaktól megkaptuk, hogy minden mesterfordulón csak második helyen zártunk, de a vége, az országos döntő a legfontosabb, amit sikerült megnyernünk.
Villám Lilla: Nekem ez volt az első olyan évem, amikor nagyon komolyan készültem a homokra. Amikor Szandival megnyertük az országos bajnokságot, hónapokig fel sem fogtam. Hatalmas megtiszteltetés ez az elismerés. Még utánpótlásban nyertem ilyen címet, amikor Juraszik Patríciával versenyeztünk, úgyhogy azért is esik ilyen jól, hogy immáron mindkét korosztályban elnyertem ezt a díjat.
– Mi a legszebb emléketek ez előző évből?
Sz. Sz. Nehéz megmondani… Lilla is az a típus, mint én, vagyis a sok rosszban megtalálni a pici jót. Mindig is indulni szerettünk volna nemzetközi World Tour-versenyeken, de oda csak ranglistapontokkal tudunk menni, nekem kevés pontom volt, Lillának pedig a teremröplabdás szezonja miatt nulla. Amikor a nyár végén három WT-on is indulhatunk, nagyon boldogok voltunk.
V. L. Az országos döntő a Lupán. Az első mérkőzés első labdamenete közben azt éreztem, hogy meg tudjuk csinálni. Nem volt bennem félsz, meccsizgalom persze, de tudtam, hogy jól sikerült a felkészülés. Magabiztosan játszottunk minden összecsapáson, végül szettveszteség nélkül tudtunk győzni. A döntő már örömjáték volt.
– Elképesztő, hogy alig egy évvel az összeállásotok után magyar bajnoki címet ünnepelhettetek. Mitől működik a ti párosotok?
Sz. Sz. Alapból nagyon jó stábunk van. Az edzőnk Gubik János szerintem a női mezőnyben ő a legjobb strandröplabda tréner. Én már öt éve dolgozom vele együtt. Erőnléti edzőnk, Nagy Krisztián is nagyon sokat segít. Homokon nagyon sokat számít a munkája, mert egy nap több mérkőzést játszunk. Lillával megvan a kémia közöttünk, elég empátiával rendelkezik, könnyen tudunk egymáshoz alkalmazkodni.
V. L. Szandi nagyon tapasztalt játékos, az előtte lévő pár évben Lutter Eszterrel megnyerték az országos bajnokságot. Emiatt hatalmas megtiszteltetést éreztem, amikor egy páros lettünk. Gubik János minden edzésen úgy készített fel minket, hogy mi álljunk a dobogó tetején. Erőnléti edzőnknek is köszönhető, hogy a befektetett munka augusztusban meghozta a gyümölcsét. A Vasas támogatása nélkül sem értünk volna el ilyen sikereket. Ugyanakkor mi is elhittük, hogy meg tudjuk csinálni.
– Szerintetek mi a strandröplabda párosok három legfontosabb tulajdonsága?
Sz. Sz. Alkalmazkodás, hiszen nem hatan vagyunk a pályán, mint teremben. Ha rossz napod is van, alkalmazkodnod kell a párodhoz. Olyan nincs, hogy valamit nem tudsz benne elviselni. Fontos még a technikai tudás, és hogy jól átlásd a pályát. Szeresse a homokot.
V. L. Összhang, kommunikáció és egymás megértése.
– Titeket annak idején mi vonzott a homokban?
Sz. Sz. Világéletemben strandröplabdázni szerettem volna. Tizenéves koromban mentem először homokra, és mivel akkor még nem volt külön utánpótlás, egyből a felnőttek között indultam. Amikor véget ért a terembajnokság, egyből mentünk ki a strandra. Amikor a 2015-ös teremröplabda Eb miatt pár szezont ki kellett hagynom homokon, nagyon hiányzott.
V. L. Korábban játszottam már homokon, akkor a terembajnokság után 2 hónap mindig mentünk ki egyből a homokra. Imádom a nyarat, ezért is imádtam minden nyáron strandröplabdázni. Az egyetem miatt a teremröplabdát nehéz volt összeegyeztetni az óráimmal, így adódott a lehetőség, hogy inkább homokon játszak. Szandi megkeresett, hogy szeretnék-e indulni vele, nem gondolkodtam sokat, igent mondtam.
– Nemcsak homokon, hanem teremben és tavaly december óta havon is bajnokok vagytok. A hóröplabdában is szeretnétek nagy sikereket elérni vagy azt inkább csak bulinak fogjátok fel?
Sz. Sz. Egyelőre csak buli. Nagyon hangulatos volt a decemberi OB, kimozdított a monoton hétköznapokból, illetve versenyhelyzeteket is le tudtunk modellezni. Nekem egy picit a teremröplabdához hasonlít a taktikája miatt, azonban érdekes lehet, ha bekerül az olimpiai programba.
V. L. Nagyon élveztem, tavaly is elindultunk a European Touron februárban. Idén is lett volna lehetőségünk indulni pár versenyen, csak annyira kitolódott volna tavaszra, hogy nemet mondtunk, mert a homokra nagyobb hangsúlyt fektetünk. Mivel elég fiatal a sportág, könnyebben oda lehet érni a legjobbakhoz. Még az is lehet, hogy a jövőben komolyabban érdekelni fog.
– Milyen terveitek vannak 2022-re?
Sz. Sz. A magyar bajnokságot szeretnénk idén is megnyerni, nemzetközi szinten pedig minél több versenyen elindulni. Az FIVB idén átalakította a naptárat, eddig 5*-os rendszerbe sorolták a tornákat, ezentúl Pro, Challenge és Future megnevezést kapnak. Beneveztünk arra a mexikói tornára, amin indul Hajós Artúr és Stréli Bence is. Mivel csupa olimpiai résztvevők szerepelnek a nevezési listán, kicsit esélytelennek tűnik a szereplésünk, de hátha egyszer mellénk áll a szerencse.
V. L. Szeretnénk megvédeni a magyar bajnoki címet, illetve a többi fordulót is megnyerni, nem úgy, mint tavaly, amikor a mesterversenyeken mindig a második helyen végeztünk. Nemzetközi porondon is szeretnénk megmutatni magunkat, hogy a ranglistán minél előrébb léphessünk.
– Melyek a hosszabb távú célok?
Sz. Sz. A tavalyi Európa-bajnokságról nem sokkal csúsztunk le, rajta voltunk a várólistán, pedig nem készültünk rá. Ezért az elsődleges cél mindenképpen egy Eb-részvétel lenne, az olimpia kicsit hosszabb időbe telik, nekem nem biztos, hogy sikerül, de a fiataloknak szurkolok.
V. L. Mivel Szandi idősebb, valószínű pár évet tudunk már csak együtt játszani. Én mindenképpen folytatom a versenyzést, azt nem tudom még, hogy kivel. Nagy álmom az Eb, merész álom az olimpia, mert még nem tartunk azon a szinten, és nem mellesleg kevés pontunk is van. Bármi megtörténhet, talán a 2028-as játékokra kijuthatok. Akkor még csak harminc leszek.