Emlékezés Csapó Gabriellára Torma Ágnessel

Az egykori játékostárs és barát, Torma Ágnes osztotta meg emlékeit a közelmúltban 68 éves korában elhunyt 282-szeres válogatott, kétszeres olimpiai negyedik helyezett Csapó Gabrielláról, ahogy ő hívja, Csapiról.

 

Mindketten augusztusban születtünk, így mindig együtt ünnepeltük a születésnapunkat az edzőtáborokban, ami közelebb hozott minket egymáshoz – kezdi a visszaemlékezést a 407-szeres válogatott Torma Ágnes, aki nem csak játékostársa, de élete végéig jó barátja volt a hétfőn elhunyt Csapó Gabriellának. “A Gabi egy igazán csinos, dekoratív nő volt – még női szemmel is – rengetegen jártak a meccsre miatta. És azért, mert óriási tehetség volt, már tizenhét évesen felkerült Budapestre Nyíregyházáról az Újpesti Dózsához. Kiváló volt a testalkata, és fizikális adottságai  is nagyszerűek voltak a játékhoz, ráadásul esze is volt a röplabdázáshoz.

Hamar, már 1972-ben bekerült a válogatott keretébe, ám az olimpiára még nem vitték ki. Egy évvel később már stabil tagja lett a csapatnak, melynek hosszú évekre meghatározó játékosává vált. Elsősorban középen, blokkolásban volt erős, “és amit kevesen tudnak, ő lett a posztján a legjobb játékos a montreali olimpián” – teszi hozzá Torma Ágnes. “Emlékszem egy Lengyelország elleni Európa-bajnoki mérkőzésre 1975-ből, amikor Gabesz agyonblokkolta őket. Nem tudtak mit kezdeni vele a lengyelek. És előre megmondta, hogy megverjük őket.” Bár nem tartozott a kiváló szerválók közé, azért ebben a játékelemben is tudott maradandót alkotni: “A moszkvai olimpián a brazilok ellen 2:2 után csinált egy hatos sorozatot, amivel lényegében megnyertük a mérkőzést. Látni kellett azt a pofátlan lazaságot, amivel odaállt és beütötte a hat szervát egymás után. És úgy nézett ránk közben, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga…

A pályán nagyon tudott örülni és felszabadultan játszani, de rázni is tudta a fejét, ha valami nem ment jól. Szerettem vele játszani” – mondja Torma Ágnes, aki a legjobban azt szerette Csapó Gabriellában, hogy vagány is volt. – “Lehetett vele “dilizni” a meccsen és a meccs után is.” – teszi hozzá.

Magyarországon nem adatott meg neki a bajnoki cím, de három kupagyőzelmet is szerzett az Újpesti Dózsa játékosaként. 1984-ben az NSZK-ba igazolt a TSC Viktoria Augsburg együtteséhez, ahol megszerezte a bajnoki aranyérmet. Németországban maradt második férjével, Buzás Györggyel, a kiváló jégkorongozóval, aki szintén ott kapott szerződést. Csapó Gabriella később a Bajor Röplabdaszövetség alkalmazásában utánpótlásedzőként dolgozott, eleinte lányokkal majd később fiúkkal is. “Időnként járt haza, akkor találkozgattunk is” – mondja Torma Ágnes – “ám a testi-lelki jó barátja Schlégl Judit volt, vele osztott meg mindent örömöt és bánatot. Csapó Gabi halála fájdalmas, és hatalmas veszteség a magyar röplabdázás számára.

Írta: Janzsó Miklós