Minden idők legszorosabb női döntője

Kedden este eldől, hogy melyik csapat lesz a 2021–2022-es idény bajnoka a női Extraligában, hiszen az ötödik, mindent eldöntő találkozót játssza egymással a Swietelsky-Békéscsaba és a Vasas Óbuda 18 órától a békéscsabai Városi Sportcsarnokban, s a találkozót az M4 Sport televízió élőben közvetíti. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az idei minden idők legizgalmasabb és legszorosabb női döntője a mostani.

 

Senki sem mondhatja, hogy eddig nem maxolta ki a két csapat a párharcot, hiszen mind a négy találkozó az ötödik játszmában dőlt el és még mindig döntetlen az állás.

Az alapszakaszt ugyebár a csabaiak nyerték, akik az utolsó fordulóig veretlenek voltak, akkor azonban éppen a Vasastól kaptak ki, ráadásul a Magyar Kupa elődöntőjében kettős vereséggel búcsúztak a piros-kékekkel szemben, akik aztán elhódították a trófeát, s emellett megnyertén a Közép-európai Ligát is.

A finálé első meccsét a csabaiak nyerték, úgy, hogy már 2:0-ra is vezettek, onnan egyenlítettek a fővárosiak, de aztán a döntő játszma megint a hazaiaké lett. A második meccsen is vezettek 2:1-re, de aztán a Vasas hazai pályán két sima szettben megfordította az ütközetet, a harmadik meccsen, Békéscsabán pedig 0:2-ről győztek, úgy, hogy a BRSE-nek meccslabdája is volt. Így viszont már nyerő pozícióból várhatták vasárnap hazai pályán a negyedik felvonást, de hiába vezettek 1:0-ra és 2:1-re is, az utolsó szó ezúttal Tóth Gábor tanítványaié lett, s így visszaszerezték pályaelőnyüket.

A döntő eddigi meccsei:
1. mérkőzés: Swietelsky-Békéscsaba – Vasas Óbuda 3:2 (26, 18, –24, –22, 11)
2. mérkőzés: Vasas Óbuda – Swietelsky-Békéscsaba 3:2 (25, –22, –26, 13, 8)
3. mérkőzés: Swietelsky-Békéscsaba – Vasas Óbuda 2:3 (23, 18, –24, –20, –14)
4. mérkőzés: Vasas Óbuda – Swietelsky-Békéscsaba 2:3 (30, –14, 16, –20, –11)

Először 1989-ben rendeztek klasszikus rájátszásos döntőt a női bajnokságban, de akkor még csak két győzelem kellett a Vasasnak az első bajnoki címéhez a Tungsram ellen. Egy évvel később az Újpesti Dózsa már 3–0-s összesítéssel győzte le a piros-kékeket. A következő esztendőben az Egernek már négy meccsre volt szüksége a BVSC ellen, míg az első ötmeccses finálét 1993-ban játszotta egymással az Eger és a Tungsram.

Azóta 1998-ban (Eger–BSE), 1999-ben (BSE–Vértes Volán), 2005-ben és 2008-ban (Vasas–Nyíregyháza), 2009-ben (BSE–Nyíregyháza), 2011-ben (BSE–Vasas), 2012-ben és legutóbb 2013-ban (Vasas–Gödöllő) volt szükség öt találkozóra a bajnoki címhez. Ezek közül a legszorosabb párharcot eddig a BSE és a Nyíregyháza 2009-es párbaja hozta, ahol az első négyből három meccs is 3:2-es eredményt hozott, mindössze egyszer született 3:1, viszont az utolsó meccset a fővárosiak 3:0-ra nyerték, azaz ma szülessen bármilyen eredmény, már biztos, hogy megdönti az akkori finálé szettszámát, de természetesen senki sem csodálkozna, ha ma este is csak az ötödik játszmában dőlne el a mérkőzés és az aranyérem sorsa.

„A meccs előtt annyit mondtam a lányoknak, hogy büszkék lehetünk magunkra és egy dolgunk van: fejet felemelve kimenni a pályára és harcolni – nyilatkozta Tóth Gábor a negyedik találkozót követően. – Taktikáról ilyenkor már nincs értelme beszélni, a küzdelem a fontos és az, hogy mindenki úgy játsszon, ahogy azt magától elvárja egy ilyen helyzetben. De mindenki meg volt győződve arról, hogy nem az lesz az utolsó. Utána gratuláltam nekik és átbeszéltük a hátralévő programot. Az utolsó mérkőzés elé pedig tervezem egy összegzést nekik.”

A Vasas háza táján érthetően nem voltak boldogok a negyedik meccset követően, de Jannisz Atanaszopulosz látja a megoldást a végső sikerhez.
„Újabb hullámvasúton vagyunk túl, apróságokon múlt a győzelem, egy-egy jó védekezés vagy sikeres támadás döntött. Drpát és Kliszurát nem tudtuk megállítani, és nem nyitottunk elég agresszíven. Ahhoz, hogy kedden nyerni tudjunk Békéscsabán, ezekben kell előre lépnünk. Kedden új mérkőzés kezdődik, továbbra sem mondtunk le az álmainkról.”

 

Május 10., kedd
18:00 Swietelsky-Békéscsaba – Vasas Óbuda (női Extraliga-döntő, 5. mérkőzés); Tv: M4 Sport
Békéscsabai Városi Sportcsarnok. V: Mezőffy, Adler.