Sowunmi: A röplabda egy csodálatos sportág!

Röplabdásnak indult, de elmondása szerint nem volt meg hozzá a megfelelő magassága, ezért aztán a fociban teljesedett ki Sowunmi Thomas. A tízszeres válogatott labdarúgó szerint a röplabda egy csodálatos sportág, amit a mai napig követ, leginkább a Vasas Óbuda meccseit nézi. Sowunmi arról is beszélt a vele készített interjúban, hogy profi futballistaként is sokszor vette hasznát a röplabdás alapoknak, sőt egy-egy röplabdás elemet fociedzőként is szívesen alkalmaz.  

 

– Több helyen is mondta, hogy gyerekként először röplabdázni kezdett. Mesélne erről kicsit?
– Dunaújvárosban nőttem fel, ahol akkoriban különösen népszerű és sikeres volt a röplabda, amibe én az unokabátyám révén kerültem. 1989 és 1991 között játszottam a Dunaferrben, ahol jó edzőim is voltak. Ráadásul a röplabdás közeg – szerintem ez az egész világon így van – nagyon befogadó volt akkor is, kiváló volt a hangulat és bizony szerettem is oda járni! Sőt, a mai napig nagyon szeretem a röplabdát.

– Milyen poszton játszott?
– Akkor a feladókon kívül mindenki játszott minden poszton, így nekem is minden poszton helyt kellett állnom.

– Mi vonzotta akkor a röplabdázásban?
– Még nagyon gyerek voltam, így a társaság volt a legfontosabb, főleg az unokabátyám jelenléte számított sokat. De ahogy már mondtam, leginkább a jó hangulat és a társaság miatt szerettem röplabdázni.

– Tartja a kapcsolatot az akkori társakkal?
– Hamar elkerültem Dunaújvárosból, meg a srácok, akikkel együtt játszottam, ők sem lettek elsőosztályú röplabdázók. Viszont a kaposvári nevelésű Mészáros Dömötörrel jó viszonyban vagyunk, gyakran beszélünk a mai napig.

– Követi a röplabdát?
– Szoktam nézni a mérkőzéseket, elsősorban a magyar bajnokikat, főleg a női röplabdát! Leginkább a Vasas találkozóit kísérem figyelemmel, hiszen én is abban az egyesületben futballoztam, meg a volt csapattársam, Juhár Tamás lánya (Juhár Dalma – a szerk.) ott játszik, kiváló liberó, ezért tehát megnézem a meccseket, ha tehetem.

– Mit szeret a röplabdázásban, illetve tudott valamit hasznosítani belőle labdarúgó-pályafutása során?
– Magának a röplabdasportnak számtalan előnye van, az egyik például, hogy az egész testet megmozgatja. Focistaként is nagy hasznát tudtam venni a röplabdás alapoknak: nagyobb súlypontemelkedés, gyorsabb reakciókészség és fegyelmezettség.

– Ajánlaná futballistáknak is?
– Mindenképpen! Fociedzőként néhány dolgot én is átemeltem a röplabdából, szoktunk footvolley-t is játszani, vagy levezetésnek kis strandröplabda. Volt olyan játékosom, aki annyira megszerette a strandröplabdát, hogy nyaranta mindig játszik.

– Nem bánta meg, hogy végül nem lett röplabdázó?
– Ezen még nem gondolkodtam. Egy sikeres labdarúgó-karrier van mögöttem, ami talán igazolja a döntésem helyességét. Az edzőim szerint volt bennem tehetség, ám a magasságom nem volt meg, ami jó röplabdássá tehetett volna.

– Előkerül azért manapság a röplabda?
– Nyáron, a strandon mindig szoktunk játszani. Az a jó, hogy nem kell hozzá sok ember, kevesen is lehet ütni a labdát, így könnyebb megszervezni is. Még mindig nagyon élvezem, kiváló sport, akár strandon, akár teremben.